2015. február 8., vasárnap

Madáretető faágból



Novemberben különféle apró magvakból és kókuszzsírból sütiket gyártottam az udvarunkba látogató éhes madaraknak. Az akkor közzétett receptet azóta felhasználtam már a madárharang készítésekor és ma, amikor a párommal egy faágból barkácsoltunk madáretetőt. Az ötletet ez a két kép adta még az ősszel... és ha egy ötlet egyszer berágja magát a fejembe, nem nyugszom, míg meg nem valósul. :) 



Így hát ma délután hátrabaktattam a tűzifa rakáshoz, kiválasztottam egy szimpatikus ágat és megkértem a párom, hogy fúrjon az ágba néhány lyukat. Fél óra se telt bele és az ágacska már csak arra várt, hogy a mélyedéseket madáreleséggel töltsem fel. (A főzőcskézést kihasználva mindjárt a madárharangot is megtöltöttem, ősz óta már sokadjára.) 



Míg a harangot kötöztem fel a fára, az ágat letettem magam mögé a földre. Ezt a ziccert kihasználva a mindig éhes Blöki kutyánk (aki kb. 5 perccel korábban falta be a vacsiját) gyorsan kinyalogatta az egyik lyuk tartalmát... és "buta, buta gazdi, ennyire már ismerhetnél" tekintettel nézett rám, mikor megszidtam...

Hát így telt a mai, hideg-szeles-havas téli vasárnap délutánunk. :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése