2013. április 27., szombat

Virágoskertek kialakítása - a talaj kémhatása




A növények szempontjából fontos tényező a talaj kémhatása, ugyanis a talaj pH értéke befolyásolja a benne rejlő tápanyagok felvehetőségét a számukra. Lúgos talajon több más elem közt pl. a vas is oldhatatlan só formájában kicsapódik, így a növények nem tudják hasznosítani azt. Erősen savanyú talajon viszont a fémionok koncentrációja válhat toxikussá egyes növények számára. 


Rododendron
 Bizonyos növényfajok azonban kifejlődésük során alkalmazkodtak a szélsőséges viszonyokhoz. Így vannak köztük akik kifejezetten a savas talajokat kedvelik, más közegben nem sokáig maradnak életben. Ezért történhet meg az, hogy a nem megfelelő kémhatású talajba ültetett, savas talajt kedvelő havasszépe (Rhododendron) vashiányban (klorózis) szenved, majd végül elpusztul. (A rododendron egyébként a talaj kémhatásán kívül érzékeny az erős napsütésre és az alacsony páratartalomra is.)
 A rododendronokhoz hasonlóan savanyú talajt kedvel többek között a hanga (Erica), a kúszó fajdbogyó (Gaultheria procumbens), a csarab (Calluna vulgaris) is.


Hanga
Magyarország területén a talaj többnyire gyengén savanyú ill. semleges kémhatású, ami a legtöbb növényfaj számára ideálisAzt, hogy a kertünkben lévő föld milyen, megtudhatjuk, ha megfigyeljük, hogy a környékünkön élnek-e speciális talajt igénylő növények, vagy szakboltokban kapható pH papír segítségével magunk is megállapíthatjuk a talajunk kémhatását. 


Kúszó fajdbogyó
Amennyiben a kertünk földje nem felel meg az áhított növénynek, akkor csak abban az esetben lenne sikeres a szabad földbe való kiültetése, ha a kiszemelt helyén előtte talajcserét végeznénk, ami azért elég sok vesződséggel jár... Ha mégsem tudunk lemondani róla, akkor inkább neveljük speciális földben, cserépben.

Mészben gazdag kerti földet igényel a tövises kapricserje (Capparis spinosa), melynek termése a  kapribogyó.


Térkép Magyarország talajának kémhatásáról: KÖRINFO


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése